Többletpontok helyett már intézményi pontokat adhatnak a felvételikor az egyetemek, ráadásul maguk döntik el, hogy mi hány pontot ér. Összegyűjtöttük, hogy a budapesti egyetemeken mennyi pontot kaphattok az emelt szintű érettségiért, a nyelvtudásért és az esélyegyenlőség jogcímen.
Alig néhány hét maradt a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, milyen szempontok alapján állapítják meg ezeket.
Ha jó tanulók vagytok, jól sikerült az érettségitek és vannak többletpontjaitok, szinte biztos, hogy több megjelölt szakon is eléritek a ponthatárt az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mi történik ebben az esetben.
Mutatjuk a részleteket.
A legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek. Összeszedtük, hogy általánosan mire és mennyi pontot kaphattok 2024-es felvételin.
2024-től akár 564 pontot is szerezhettek az egyetemi felvételiben. Mutatjuk, mi kell hozzá.
Érdemes odafigyelni arra, hogy pontosan hány képzést jelöltök meg, és azokat milyen sorrendben.
2024-ben változnak a pontszámítási szabályok az egyetemi felvételin. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a középszintű érettségi pontban kevesebbet ér, mint az emelt szintű, és az intézmények a többletpontokról saját hatáskörben dönthetnek. Az Eduline új kalkulátorával ti is kiszámolhatjátok a pontjaitokat.
Saját pontszámító kalkulátort és az egyetem összes szakját tartalmazó szakkeresőt hozott létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A válasz az átalakított felsőoktatási felvételiben keresendő.
Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.
Bár jövőre minden egyetem saját hatáskörben dönt majd arról, milyen érettségi tárgyakat vesznek figyelembe a felvételin és mennyi többletpontot adnak majd például a nyelvvizsgáért, nem kell izgulni, van egy oldal, ahonnan az összes pontszámítási szabályt eléritek már most.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
